Hogyan lesz valakiből “babagyáros”? Talán mindig is az voltam. Már gyerekkoromban képes voltam szétvágni anyukám ruháját egy babaruha kedvéért.

Végzettségem szerint faipari mérnök volnék, de a textil ez esetben erősebbnek bizonyult a fánál. Sokféle kézműves és alkotó tevékenységet kipróbáltam: mesét írtam és illusztráltam, festettem, bizsut készítettem… A varrás azonban mindvégig megmaradt.

2008-ban találtam rá a babakészítésre, mely azóta minden szabad percemet kitölti. Babáim hosszas tervezés után, igényesen elkészített, zsűrizett alkotások, de nem díszek, nem dekorbabák. Használati tárgyak, játékok, olyan rongybabák, Waldorf babák, melyek az óvodás, kisiskolás korosztályt célozzák meg, bár nem ritka a felnőtt (sőt férfi) vásárlóm se.

Elsősorban természetes alapanyagokkal dolgozom (a Waldorf babák teste, ruhája tiszta pamut, gyapjúval vannak töltve), többféle technikát alkalmazok. Ami közös bennük, hogy mindegyik egyszeri, megismételhetetlen (hiszen kézzel hímzett arca van), saját egyéniséggel bíró, vidám, mosolygós figura, aki reményeim szerint nem csak egy lesz a sok közül, hanem vigaszt nyújtó, igazi társsá válik.